"A bánat, a magány és az egyhangúság ellen
mindig számíthat rám és dalseregemre." Szenes Iván
Életrajz
Szenes Iván Érdemes Művész, a Vidám Színpad alapító dramaturgja, több évtizedes dramaturgiai tevékenység van a háta mögött.
A hazai fesztiválok díjain kívül I. díjat nyert Máltán, Írországban, Németországban és a Puerto Rico-i fesztiválon elnyerte az Európa díjat.
Berlinben bemutatott Budapesti melódiák című revüjéért német aranyérem kitüntetést kapott.
A nótaköltő és librettista Szenes Andor gyermeke szó szerint beleszületett a "szakmába", édesapja többet vitte Honthy Hanna és a többi nagyság öltözőjébe, mint a játszótérre. Rajongva szeretett apja pályáját követve ő is jogot végzett, majd köztisztviselői és újságírói szárnypróbálgatások után a szórakoztatóiparban kötött ki. 1949-től a Fővárosi Népszórakoztatási Intézet, 1951-56 között a Vidám Színpad alapító dramaturgja, 1956-61 között az Országos Cirkusz Vállalat varieté osztályának és szabadtéri színpadainak művészeti vezetője volt. 1961-79 között a győri Kisfaludy Színház és a József Attila Színház, 1979-94 között a Vidám Színpad dramaturgjaként, kabarék szerkesztőjeként, rendezőjeként dolgozott.
Sokoldalúságát, ráhangolódó és rímfaragó képességét bizonyítja, hogy több mint száz színdarabot, filmet, rádió- és tévéjátékot mutattak be verseivel, illetve az ő átdolgozásában. Ha kellett, előre írta meg a megzenésítendő verset, ha kellett, a kész dallamra alkotott szöveget.
Szenes Iván minden idők legtermékenyebb magyar szövegírójaként csaknem kétezer dalszöveget írt, az Artisjus 2000-es kimutatása szerint ő volt Magyarország legtöbbet játszott szerzője. Az egész ország ismeri, dúdolta-dúdolja a Nem csak a húszéveseké a világ, a Kicsit szomorkás a hangulatom, a Kislány a zongoránál, a Találkozás egy régi szerelemmel, az Úgy szeretném meghálálni, a Kicsi gyere velem rózsát szedni, a Mindenkinek van egy álma című örökzöld slágereket.
A Kovács Erzsi által sikerre vitt Hosszú az a nap című sláger zenéjét és szövegét is ő írta, az Annál az első ügyetlen csóknál drágám kezdetű sláger, amelynek szövege fűződik nevéhez, első díjat nyert 1967-ben a Táncdalfesztiválon, és ezzel a számmal lett a magyar hanglemezkiadás első aranylemezese Aradszky László. Az Add már uram az esőt című dallal Kovács Kati 1972-ben Táncdalfesztivált nyert, Dargay Attila rajzfilmjében Szenes Iván szövegével jött fürge róka lábakon a kis Vuk, és Szenes Iván szövegével próbált lazítani Hofi Géza.
Rendkívül jó humorú ember volt, de alkotóként nem ismert tréfát, igen magas követelményeket támasztott magával szemben. Bármikor képes volt verset rögtönözni, de a legtökéletesebb, az emlékezetben legjobban megmaradó változatot kereste, a Próbálj meg lazítani című dal melódiájára például 52 változatot írt.
2009-ben, 85. születésnapján elindította honlapját, és - ahogy ő mondta - megajándékozta magát a Szenes SzínHázzal. Egykori szülőházát azért alakította át, hogy kulturális központként működve a magyar könnyű műfaj új otthonaként szolgáljon. A ház, amelyben a régi pianínóra olyan legendás sztárok könyököltek, mint Karády Katalin, Hofi Géza, Csortos Gyula, Latabár Kálmán vagy Honthy Hanna, egyúttal múzeum is.
Szenes Iván 2010. szeptember 13-án halt meg Budapesten. A Kozma utcai temetőben nyugszik, síremlékét híres szerzeményeinek sorai díszítik. Halála előtt több változatban is megírta saját sírfeliratát, ezek közül kettőt véstek fel a sírkőre: "Éltem, voltam, daloltam" és "Az út ezúttal véget ért, mégsem leszel elhagyott, csak gondolj rám és ott vagyok".
Alkotói pályafutásának elismeréseként 1986-ban eMeRTon-díjat, 1988-ban érdemes művész címet, 1995-ben Fényes Szabolcs-díjat és Huszka Jenő-életműdíjat, 1998-ban Huszka Jenő-díjat, 2010-ben posztumusz Budapestért-díjat kapott. A 2012-es Fonogram-gálán a Hosszú az a nap című különleges szerzői lemeze elnyerte Az év hazai szórakoztató zenei albuma díjat. Az Iván személyes búcsúja alcímű lemez befejezésére már nem volt módja a mindig tervekkel teli szerzőnek, helyette lánya, Szenes Andrea fejezte be.
Szenes Iván így vallott a szövegírásról: "Ha arra kíváncsi, hogy művésznek érzem-e magam, akkor szerényen mosolygok. De, ha nem hinném, hogy amit a színpadi verselésben csinálok, az művészet, akkor egy percig sem folytatnám." Dalszövegei közül nem volt kedvence: úgy vélte, ha kiemelne egyet, azzal megsértené a többit. "Mindegyikkel úgy vagyok, mint a szülő a saját édes gyermekével: a gyengébbek is az enyémek" - vallotta.
Halála évfordulóján minden évben ingyenes emlékkoncertet tartanak egykori alkotóhelyén, a józsefvárosi Rezső téren, és itt adják át az emlékére alapított Szenes Iván Művészeti Díjat. Szenes Iván imádta a lovakat és a lóversenyt, legjobb énekeseit is mindig versenyistállója legjobb lovaiként emlegette, ezért a díj is egy muranói üvegből készült különleges lovat formáz.
Felesége Kornay Mariann volt, akit Latabár Kálmán partnereként sokat láthatunk a televiziós kívánságmusorokban. Lánya, Dr. Szenes Andrea (www.andi.hu) szintén nem esett messze a fájától, a Magyar Televízó egykori alelnöke, a hazai női talkshow megteremtője, pszichológus, maga is dalszerző.
Több, mint száz színdarab, film, rádió- és tv- játék került bemutatásra
Szenes Iván verseivel és részben átdolgozásaival.
A teljesség igénye nélkül a sok közül néhány:
József Attila Színházban
Váljunk el (Csanak Béla)
Potyautas (Nádas Gábor)
Imádok férjhez menni (Nádas Gábor)
Lulu (Fényes Szabolcs)
Szókimondó Kata (Bágya András)
Svejk (Aldoboly Nagy György)
Mona Mari mosolya (Nádas Gábor)
Kaktusz virága (Nádas Gábor)
Kaviár (Fényes Szabolcs)
Fővárosi Operett Színházban:
Jó éjt Bessy
Három napig szeretlek (Lendvay Kamillo)
Knock out ( Lendvay Kamilló )
Balkezes bajnok (Bródy Tamás)
Három tavasz (Lajtai)
Mit vesztett el kisasszony (Fényes Szabolcs)
Florentin kalap (Fényes Szabolcs)
Montmartre-i ibolya
Luxemburg grófja
Tavaszi keringő (Horváth Jenő)
Kis Színházban:
Mi újság odaát (Charles Kálmán)
Kabaré
Meddig lehet elmenni
Hajrá magyarok
Ki van odafenn
Szabadtéri Színpad:
Kikapós patikárius (Fényes Sz.)
Uraim csak egymás után (Fényes Sz.)
Ibusz kisasszony (Fényes Sz.)
Charley nénje
Tarka Színpad:
Őfelsége a sztár! (Bágya A.) Vígszínházban:
Filmet forgatunk (Nádas Gábor)
Egy hölgy a Maximban (Fényes Szabolcs)
Pesti Színházban:
Szabin nők elrablása (Horváth Jenő)
Csók (Fényes Szabolcs)
Thália Színházban:
Nyomozás a Tháliában (Kellér Dezső)
Nyolcvan nap a Föld körül (Mikó István)
Kis Színpadon:
Szerencsés flótás (Fényes Szabolcs)
Dobogón vagyunk (Kellér Dezső)
Medgyasszay Színház:
Tombol az erény (Csanak Béla)
Ki a papa? (Hegedűs Tamás)
Az ígéret hölgye
Vidám Színpadon:
Susmus (Behár György)
Fogad 3-tól 5-ig (Behár György)
Segítség válunk (Fényes Szabolcs)
Legfeljebb elválunk (Vécsey Ernő)
Lovagias ügy
Elvámolt éjszaka
Egy király Párizsban (Bágya András)
Kutyakomédia (Blum József)
Szegény kis betörő (Nádas Gábor)
Isten veled édes Piroskám (Dobos Attila)
Nyitott ablak (Fényes Sz.)
Bubus (Fényes Sz.)
Az ördög nem alszik (Fényes Sz.)
Ninocska (Wolf Péter)
FILMEK:
Napfény a jégen (Fényes Sz.)
Állami Áruház (Kerekes János)
Kétszer kettő néha öt (Fényes Sz)
Éjfélkor (Bágya A.)
Geroldsteini nagyhercegnő (Offenbach)
Tanulmány a nőkről
Szandy Mandy
Anghi Vera
Fuss, hogy utolérjenek (Fényes Sz.)
Vuk (Wolf P.)
RÁDIÓJÁTÉKOK:
Kinevezés (Fényes Sz.)
Próbálj meg lazítani (Malek M.)
Amerikai komédia (Fényes Sz.)
TV-OPERETT:
Osztrigás Mici (Fényes Sz.)
LEGÚJABB TELEVÍZIÓS-FILMES ALKOTÁSOK:
Nem csak a 20 éveseké a világ, Szenes Iván írta -18 részes tv sorozat
Ha egy pianínó beszélni tudna... – tv film
Made in Székesfehérvár – 10 részes kulturális sorozat az NKA támogatásával
Szenes Turné – 8 részes tv show
Az újrakezdés iskolája – tanító tv sorozat